„Végül nem maradt semmi, csak egy sóhaj” – Szerda Zsófi írása a Hét Napban
A szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban készül bemutatni új előadását a Nyári Mozi Színházi Közösség október 24-én, pénteken, este 19 óra 30 perces kezdettel. A produkció címe: Együtt.
Antal Attila rendező elmondta, új előadásában az együttlét, az együttlétezés, az együttműködés kérdéseit boncolgatja nemcsak egy párkapcsolaton, hanem egy munkakapcsolaton belül is.
— Ez egy izgalmas munkafolyamat volt, hiszen a kérdéskört sok oldalról megvilágítottuk. Hogyan lehet együtt élni, a gondokat megoldani, és ebből valami új értéket létrehozni? Ez a darab egy előadásciklus második része, előtte a Monológ című, szerelmi kapcsolatokat, megvalósulatlan szerelmet bemutató előadást mutattuk be. Most azonban megvalósul a szerelem, a szereplők élik, megélik, túlélik ezt a szerelmet. Archetipikus kérdésekkel foglalkoztunk, és folyton meg kellett találnunk azokat a színházi elemeket, amelyek a legőszintébbek, s univerzálisan hatnak. A pár nem specifikus, de a néző által azzá válhat.
Varga Heni és Döbrei Dénes az előadás koreográfusai, színészei, táncosai.
Varga Heni a tőle megszokott nagy mosollyal beszél az előadásról, illetve azokról az érzésekről, amelyeket benne kelt.
— Reggel, indulás előtt éppen ez a csésze került a kezem ügyébe, amelyen a kis herceg látható. Ez a lányom bögréje, jómagam pedig úgy ismertem meg Döbrei Dénest, a férjemet, hogy tizenhat éves koromban először láttam színpadon, a Szelídítések című előadásban. Azóta magyarul és franciául is olvasgatom Saint-Exupéryt és A kis herceget, néhány szó talán már meg is érkezett hozzám. Ezek a szelíd-szelídítés, felel-felelősség, gond-gondviselés. És ahogyan a bögrén, most itt is süt a nap, a nap nélkül pedig nincsen hold, hold nélkül nap, s egyik a férfi, másik a nő, kettőből lesz valami harmadik, ami csak úgy lehetséges, ha létezik szeretet, szerelem.
Döbrei Dénes elmondta, az elmenni vagy együtt maradni kérdéssel is nagyon sokat foglalkoztak a próbák alatt. Ezt megválaszolni nem könnyű, hiszen végtelen számú új kérdés merül fel.
— Különféle tanulmányok bizonyítják, hogy a párok leginkább akkor vesznek össze, s akkor válnak szét útjaik, mikor a gyermekük abba a korba lép, amikor elkezd kérdezősködni, hiszen minden érdekli, ami körülötte történik. A szülők közötti különbségek ekkor látszanak a legjobban. A belső értékek háttérbe szorulnak, a hangsúly a rohanó világra tevődik át. Az előadásban nincsenek válaszok, csak kérdések. Sok mikroelemből építkezik, ezek pedig csak a közönséggel együtt tudnak működni, s megválaszolódni. Szóval, szóban kifejezhetetlenek. A dialógusok is némán, a test, illetve a mozgás, a tánc nyelvén fejeződnek ki. A sok-sok mondatból, mely elhangzott a próbák folyamán, végül nem maradt semmi, csak egy sóhaj.
Antal Attila arra a kérdésünkre, hogy milyen kutatómunka előzte meg a próbafolyamatot, azt válaszolta, hogy az előadás alapja a szöveg.
— Szöveget mondok annak ellenére, hogy nincs benne szöveg, mégis ez az alapja, ez alapján készültek a képek, alakultak a viszonyok, ez volt maga a kutatómunka. Nem könnyű erről beszélni, mert személyes tapasztalatok, élmények sokaságára derült fény a munkafolyamat során, s ezeket kellett olyan formába önteni, amely nemcsak néhány ember számára érdekes, hanem mindenkivel tud kommunikálni. Olyan formát találtunk, amely izgalmas, és szerintem szélesebb körben eddig nem lehetett ilyet látni. Ennek a kis alkotócsapatnak, ennek a négy embernek március óta, amikor elkezdtünk erről beszélgetni, sikerült nagyon mélyre ásnia, és fontos kérdéseket feltennie. Valójában az a célunk ezzel az előadással is, hogy olyan szemszögből világítsuk meg a sokszor egyértelműnek tartott dolgokat, amelyből kiderül, talán mégsem éppen olyanok, mint amilyennek hittük. Mik azok a dolgok, amelyekre nem merünk rákérdezni? Nem tesszük fel a helyes kérdéseket. Mi ezt most megpróbáljuk.
Már tavaly megszületett az ötlet, hogy ezt a témát tovább kell gondolni, s akkor egy trilógia képe sejlett fel bennem, most viszont már azt gondolom, talán nem is egy trilógia, hanem egy sokkal több részből álló előadásciklus lesz, hiszen a témára egy egész életművet fel lehet építeni.
Az előadás zenéjét is Antal Attila jegyzi, a rendező munkatársa pedig Biljana Rončević.
Támogatók: a szerbiai művelődési minisztérium és az NKA.
Együttműködő partner: a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a Danilo Kiš Alapítvány.
HétNap, 2014.10.21.
„Lelkem a testemen át énekel”
Az Együtt című előadás bemutatója
Magyar Szó, AA-BiR 2014. október 18.
Október 24-én a Nyári Mozi Színházi Közösség Szabadkán bemutatja az Együtt című mozgásszínházi előadását. Az Együtt annak az előadásciklusnak a második része, amely a párkapcsolat problémájával foglalkozik annak különböző fázisaiban. Az első darab a Monológ című előadás volt, amely egy olyan férfi szerelmi vallomását dolgozta fel, aki képes volt beszélni az életében meghatározó élményként megmaradt csalódásáról. Az Együtt ennek a szerelmi kapcsolatnak a továbbgondolása egy olyan helyzetben, ahol az meg is valósult: a férfi és a nő együtt vannak, élik a szerelmet. Mégis, mi akadályozza az együttlétüket? Fel tudják-e használni kapcsolatukat, hogy valamit közösen hozzanak létre? Melyik az a pillanat, amely örökké tarthatna? Miért kell megszakítani?
Az előadás egy hosszabb kutatómunka eredménye, amely során a játék „szövege” az alkotók személyes, valós kapcsolatainak elemzéséből, továbbgondolásából jött létre. Az első részben, azaz a Monológban a kihívás azt jelentette, hogy a szerző intim vallomását következetes színészi játékkal kellett úgy színpadra állítani, hogy a történet valósága, igazsága ne vesszen el. Az Együtt esetében a kihívás éppen a gazdag személyes anyagtól való távolságtartás és azoknak a részleteknek a kiválasztása, amelyek túlmutatnak a csupán személyes élményeken, és univerzalitásukkal tudnak hatni a színpadról. Az intimitás az, ami a legközelebb áll az ember lényéhez, s ez a lény egyszerre senkié és mindenkié. Éppen emiatt kell megosztani, és emiatt kell játszani is. A férfi és a nő kapcsolata nem más, mint önmagunk megőrzésének végtelen játéka. Ennek a játéknak az igénye mindig megmarad. A világ vége árnyéka egyre erősebben jelen van az életünkben, de ki fog szeretni, ha megöljük a szerelmet, ki marad meg ezen a világon, kinek marad meg a világ?
Az előadás szereplői Varga Heni és Döbrei Dénes, rendezője Antal Attila. Elkészítésében a Danilo Kiš alapítvány és a Kosztolányi Dezső Színház nyújtott segítséget.
A bemutató a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban lesz október 24-én 19.30 órai kezdettel.
Együtt – mozgásszínházi előadás a férfi és nő kapcsolatáról
Pannon RTV – hétfő, október 20, 2014
Mit jelent ma együtt élni egy párkapcsolatban? Melyik az a pillanat, ami örökké tarthat? Miért szakad meg olykor ez a szorosnak tűnő emberi viszony? A Kosztolányi Dezső Színház Együtt című mozgásszínházi előadásában többek között ezek a kérdések merülnek fel.
Szelíd, szelídítés, gond, gondviselés, felel, felelős, felelősség – ezekhez a kulcsszavakhoz kötötte a szerelmet Varga Heni színész. A darab ízelítőjeként a férfi és a nő együttélését taglalta. „És most itt vagyunk és süt a nap, a nap nélkül nincs hold és a hold nélkül nincs nap. Az egyik kék, a másik sárga. Az egyik férfi, a másik nő. Mindkettőt hordozza mindkettő.”
A rohanó világ és az egyéb társadalmi gondok számos kérdést vetnek a párok elé. Ezeket egy beteljesült szerelem keretén belül mutatják be a színészek. „Elmenni vagy maradni? Együtt maradni vagy szétválni? Nagyon sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Egyáltalán a mai társadalomban hogyan lehet ezt megválaszolni, és felülkerekedni mindazokon a külső hatásokon, amelyek a párokat érik” – fogalmazott Döbrei Dénes színész.
Az Együtt egy előadásciklus második része, amely a párkapcsolat fázisait dolgozza fel. Az első részben egy férfi beteljesületlen szerelmét követhették figyelemmel a nézők. A második rész a beteljesült szerelemről szól. „Sok oldalról világítottuk meg ezt a kérdéskört, hogy mit is jelent az, együtt élni ma egy párkapcsolatban, hogy működhet, mik a problémák, kérdések, amik felmerülnek ezzel kapcsolatban. És ebből lehetséges-e valami újat kihozni” – magyarázta Antal Attila rendező.
Az aktuális témát feldolgozó, emberközeli darab bemutatóját pénteken 19:30-kor nézhetik meg az érdeklődők Szabadkán, a Kosztolányi Dezső Színházban.
Kérdések az együttlétről
Pénteken este fél nyolckor az Együtt bemutatója lesz Szabadkán, a Kosztolányi Dezső Színházban
Magyar Szó, Lukács Melinda, 2014. október 21.
Az Együtt annak a mozgásszínházi előadásciklusnak a második része, amely egy párkapcsolat problémáit dolgozza fel, annak különböző fázisaiban. Az első a Monológ volt, amely egy férfi szerelmi vallomását mesélte el, az Együtt pedig e kapcsolat továbbgondolása, miután a szerelem beteljesült. Az előadás témáját Antal Attila, az Együtt rendezője vázolta fel:
– Az együttlét és együttműködés kérdéseit boncolja, úgy egy pár-, mint például egy munkakapcsolaton belül. Izgalmas munkafolyamatról számolhatunk be, amely során számos oldalról világítottuk meg ezt a témát. Hogyan lehet manapság együtt élni? Mitől lesz jó? Milyen kérdések vagy problémák merülnek fel? Az elfogadottakon kívül lehetséges-e valami új értéket létrehozni? A produkció első részét tavaly mutattuk be Újvidéken, Monológ címmel, amely egy megvalósulatlan szerelmi kapcsolatot taglal egy férfi vallomásán keresztül. A második fázisban ez a szerelem megvalósult, de vajon mit hoz a folytatás? Az előadás készítését kutatómunka előzte meg, amelynek eredményeire támaszkodhattunk. Számunkra fontos volt kihangsúlyozni azokat a részeket, amelyekkel a szélesebb közönség is azonosulhat – hallottuk a rendezőtől.
Az előadás szereplői és koreográfusai Varga Heni és Döbrei Dénes. Gondolatait az előadás kapcsán Varga Heni is megosztotta:
– Kezembe került egy csésze, amit a kislányom születésekor kapott. Ennek tíz éve, de a mi történetünk még tizenöt évre nyúlik vissza. Akkor ismertem meg Döbrei Dénest. Tizenhat éves voltam, amikor a színpadon láttam szerepelni a Szelídítésben, amely Saint-Exupéry szövegén és A kis hercegen alapult. Számtalanszor elolvastam A kis herceget, franciául is. Még mindig olvasom, de nem tudom, mindent értek-e belőle. Néhány szó már világos számomra: szelíd-szelídítés, gond-gondviselés, felel-felelősség… Most itt vagyunk. Süt a nap. Nap nélkül nincs hold és fordítva. Egyik kék, a másik sárga. Egyik férfi, a másik nő. Hordozzák egymást, és a kettőből három lesz. Csak úgy lehet három, ha van szeretet és mindaz, ami előtte és utána megtörténik. Közben pedig a szerelem – fejtette ki a táncművésznő, az előadás létrejöttéről pedig Döbrei Dénes is szólt:
– Elmenni vagy maradni? Együtt maradni vagy szétválni? Sokat foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel. Vajon a mai társadalomban hogyan lehet ezeket egyáltalán megválaszolni és felülemelkedni mindazokon a külső hatásokon, ami a párokat éri? Sok kérdés felmerült, a pszichológiától kezdve a gazdasági helyzetig, mindenfélével foglalkoztunk. Egyes tanulmányok szerint a párok legtöbb esetben akkor mennek szét, amikor hárman lesznek és a gyerek elkezd kérdéseket feltenni a szülőknek. Ekkor megvilágosodnak a különbségek. A mai társadalom arra készteti az embereket, hogy ezeket a problémákat ne tudják megoldani. Nem a belső viszonyok, hanem a külső gazdasági és rohanó világba irányítják őket, ezért egyre nehezebb az együttlét és az otthon maradás. Egyebek között ezt is boncoltuk. Az előadás nem ad választ, csak a kérdések maradnak, a végén pedig egy sóhaj – mondta az előadás férfiszereplője.
Az Együtt a Nyári Mozi Színházi Közösség produkciója. Támogatói a szerbiai művelődési minisztérium és az NKA. Együttműködő partnerei a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a Danilo Kiš Alapítvány.
